A kettes metrónak az Örs vezér terétől a Deák térig tartó szakasza 1970-re készült el, ezt megelőzően a Fővárosi Tanács arra a döntésre jutott, hogy a keleti végállomás mellett koncentrált lakásépítésre van szükség a kialakuló kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kihasználása céljából. A városvezetés döntése értelmében a jórészt lepusztult kertvárosias telep, Rákosfalva területe bizonyult erre a legalkalmasabbnak, a telepet 1966-ban kezdték elbontani, a szanálás előtt felmérték a bontásra ítélt 1500 lakás állapotát, ezek 15%-a jó állapotúnak, 32%-a még megfelelőnek, 55%-a bontandónak bizonyult, az összes lakás 40%-a állami tulajdonban volt, így jelentős értékek nem pusztultak el és a magántulajdont sem sértette jelentősen a rendezési terv. Rákosfalvából csak a kis katolikus templomot és a Kós Károly Gimnázium (korábban elemi iskola) épületét hagyták meg. 1966-ban 13 000 lakás megépítését irányozták elő jelentős szolgáltató létesítményekkel együtt.

A panelépületek összeállítását 1967-ben kezdték meg a dán Larsen-Nielsen cég nagypaneles technológiája alapján (a lakótelep épületeit a köznyelv ezért dán panelnek is nevezi). 3 ütemben tervezték felépíteni, az 1. ütem keretében a Füredi út-Rákospatak-Fogarasi út-Zsálya utca-Vezér utca közötti területet, másodikként a Füredi út-Örs vezér tere-Kerepesi út-Szentmihályi út-Gvadányi utca által közrezárt területet, a 3. ütem a Nagy Lajos király útjának északkeleti oldalát érintette volna az Örs vezér terétől az Egressy térig, azonban ez a része nem épült meg. 1967 és 1978 között felépült 12 422^[3] lakás (más források szerint 12 547^[4], illetve 13 000^[5]), ebből 777 öröklakás, 4894 szövetkezeti, 6751 tanácsi lakás volt a megépülte után. 1966 és 1970 között átlagosan 1913 lakás épült évente.^[6]

A felépült lakások közül 380 (3%) garzonlakás, 375 (3%) egyszobás, 8184, a túlnyomó többség (65%) másfél szobás, 1926 (15%) kétszobás, 1562 (13%) két és fél szobás és 120 (1%) háromszobás illetve nagyobb, a lakások átlagos alapterülete 50 m² és mindegyik távfűtéssel ellátott, 75%-uk tízemeletes, a többi 16, 4 és 5 emeletes panelépületekben helyezkedik el. A tervezésekor 15,3 m² alapterületet számoltak egy főre. A lakóegységek mellett kiszolgáló létesítmények; áruház, mozi, könyvtár, SZTK, vendéglátóipari egységek, óvodák és iskolák is épültek, összesen 1300 óvodai férőhely, 660 bölcsődei férőhely, 106 általános iskolai tanterem 22 tanulószobával, 8400 m² kereskedelmi üzlet, 3500 m² szolgáltató ipari üzlet, 600 m² orvosi rendelő, 350 m² gyógyszertár és 700 m² közösségi létesítmény. A városrész térszerkezetét Mester Árpád, a lakóépületeket Gáspár Tibor és Vadász György, a közösségi létesítményeket Ágoston Miklós, az üzleteket szintén Vadász György, az iskolákat és óvodákat Kévés György tervezte.

Zugló

Füredi Lakótelep